A mélység felé tartva még felnevet a balga
Hogy a futóhomok ne csak fuldokolni hallja
Elméje szikkadt szivacs, vacsorát
Egy hete, ha látott, már csak várta a csodát
Hogy a Nap izzó, gömbölyű méhében
Újjászülessen valami narvál képében
A színes izzósor lekapcsol, azt mondja: "Lassulok"
Azt mondja: "Lassulok, tessék nem vagyok"
Körbe-körbe
Lefolyni felhőkbe és újra felesni a földre
Körbe-körbe
A Vég csak gondtalan portás, pipázik az égbolt hátán csücsülve
Hívővé háborodik, övé az örök idők
Fülébe harsogó angyali rezesbanda
Pedig az csak a rendszerből eresztő levegő
Az összeomló tüdő és roppanó erek hangja
"Tessék: a Tiéd, vagy Tiétek vagyok
Valami felsőbb erők, ugye már vártatok?"
A robaj nesszé szelídül, porszagú reggel
A száraz pusztában egy ébredező ember
Körbe-körbe
Lefolyni felhőkbe és újra felesni a földre
Körbe-körbe
A Vég csak gondtalan portás, pipázik az égbolt hátán csücsülve