Egykor magam játszottam
Nem volt semmi szokatlan
De feltűnt egy furcsa teremtmény
Elvitte a reményt
Kerestem, sokat kutattam
Egyszer már majdnem feladtam
Merre lehet, hol rejtőzik el
Sötét lépteivel
Árnyékban félve bujdosok
Keresem azt, hogy hol vagyok
Talán már el is feledtem
Milyen a mosoly illata a szélben
Árnyékban félve bujdosok
Keresem a fényt, a holnapot
Ami kivezet messzire mögűled
Többé nem félek a sötétben
A sötétben
A sötétben
A sötétben
Számtalan helyen jártam már
De nem tudom merre a szivárvány
Körülöttem csak szürkeség
Végtelen megfakult emlék
A kavargó ösvények között
Egy út mégis velem szembe jött
Megtalált, talán várt már rám
Hová viszel ezután?
Árnyékban félve bujdosok
Keresem azt, hogy hol vagyok
Talán már el is feledtem
Milyen a mosoly illata a szélben
Árnyékban félve bujdosok
Keresem a fényt, a holnapot
Ami kivezet messzire mögűled
Többé nem félek a sötétben
A sötétben
A sötétben
A sötétben
Megtaláltam a démonom
Rájöttem, hogy ez csak én vagyok
Az árnyék, mit eddig kerestem
Végig itt volt mögöttem
Árnyékban élve folytatom
Keresem a fényt, a holnapom
Most már csak én létezem
Többé nem félek a sötétben
A sötétben
A sötétben
A sötétben