[ Featuring Giajjenno ]
Soha nem fogsz úgy nézni
Már rám, mint régen
Mikor sétáltunk lent télen
És vacogtunk a szélben
Két csóró voltunk
Álmodoztunk ketten
De én híres lettem közben
Te meg azt mondtad, hogy kösz nem
Pedig én hiszek még a mesékben
Tudom, te azt gondolod, hogy én nem
Pedig ugyanaz lennék, ha te lennél
Mert te mindig csak magamért szerettél
De most nem vagyok más, csak csont és vér
Megdermed az is, aki hozzám ér
És csak magamat nézem a tükörben
Néha nem értem, ki áll ott előttem
Ki áll előttem, és miért szeretne?
Vagy csak a hírnév kell neki, ez nem szerencse
Nem tudom ő mit lát, ez csak egy híres srác
Neki csak meglegyen egy strigula, ez tényleg gáz
De lehet igazat mond, és tuti engem akar
Benned megbíztam, de bennünk nem, tudom ez baj
Mindig rád gondolok, amikor fenn állok a stagen
Te soha nem fogsz úgy nézni már rám, mint régen
Soha nem fogsz úgy nézni
Már rám, mint régen
Mikor sétáltunk lent télen
És vacogtunk a szélben
Két csóró voltunk
Álmodoztunk ketten
De én híres lettem közben
Te meg azt mondtad, hogy kösz nem
Tegnap leírtam pár sort, hogy szeretlek
Hogy nélküled nem lelek szerelmet
De nem küldtem el, csak töröltem
Mert tudom, hogy ezt már elvesztettem
És most üres a házunk, és üres az ágy
A polcok is porosak, mind üresen áll
Csak fekszem a padlón magamban
És még hallom a hangod az agyamban
Itt az agyamban, amiket mondtál rég
Azt, hogy tegyünk meg mindent együtt a sikerekért
Látod megtettem, ezért elvesztettem
Amit pótolni nem lehet, te az egyetlen
Most elveszett vagyok, nem tudom mit tehetek
Tudom, hiába hoznám le a csillagos eget
Mindig rád gondolok, amikor kinn állok a fényben
Te soha nem fogsz úgy nézni már rám, mint régen
Soha nem fogsz úgy nézni
Már rám, mint régen
Mikor sétáltunk lent télen
És vacogtunk a szélben
Két csóró voltunk
Álmodoztunk ketten
De én híres lettem közben
Te meg azt mondtad, hogy kösz nem
